A Hajdúszoboszlói Bárdos Lajos Városi és
Pedagógus Énekkar 1956.01.12-től


Források:


A hajdúszoboszlói énekkari mozgalom kialakulása egybeesett a magyar polgári társadalom kialakulásának kezdeteivel, alulról, népi-polgári kezdeményezés révén született, ilyen alapon szerveződtek a működő kórusok és köréjük építkező támogató társaságok. Így volt ez a Hajdúszoboszlói Dalegylet, s még inkább az Iparos Dalkör esetében, ez utóbbi ugyanis a városvezetés határozott ellenkezése ellenére jött létre. Működésük átívelt két világháborún, erős kötődésük volt a református és a katolikus egyházhoz, nem egyszer egyházi személyiség állt a vezetőségük élén. A vezetőségekben megtalálhatók voltak városi tisztviselők, a városi értelmiség tagjai, nem egyszer polgármesterek is. 1947 után a hatalom jellege, a társadalom szerkezete megváltozott. Ilyen körülmények között a dalegylet elvesztette társadalmi háttérét, az Iparos Dalárda pedig szervezeti változások, változtatások révén tudott fennmaradni mindaddig, amíg alkalmazkodni tudott az aktuális politikai helyzethez. Az új rendszer igyekezett a kultúrát is a maga céljaira felhasználni, illetve egy olyan kultúrát kialakítani, mely szervesen illeszkedik a társadalom világnézeti, politikai és erkölcsi rendszerébe.

Városi és Pedagógus Énekkar 1956.01.12.-én alakult

A városi tanács végrehajtó bizottsága már 1951-ben megbízta Pinczés János kultúrház-igazgatót a "kultúrház énekkarának" megszervezésével. Ez azonban hosszú ideig sikertelen maradt, még 1954-ben is csak terv volt. Bár 1955 elején Török Zoltán és Hallay Gyula énektanárok körül létrejött egy szűk csoport, mely létszámában és összetételében sem felelt meg egy működő énekkar követelményeinek. Az elégedetlen tanácsi vezetés 1955 végén a tanácselnök feladatává tette az énekkar megszervezését, egy héten belül 50-60 énekkari tag beszervezését, s ezt abban az időben szó szerint kellett érteni.

Török Zoltán

Végül a feladatot Hajdúszoboszló pedagógustársadalma oldotta meg, 1956. január 12-én megalakult6 az énekkar. Természetesen a pedagógusok mellett más társadalmi csoportok és munkahelyek képviselői is vállalták a komoly felelősséggel járó munkát. Az első vezetőség kilenc tagja közül hat pedagógus, egy-egy tanácsi dolgozó, közüzemi dolgozó és üdülővezető volt. Az 58 főt számláló énekkari tagság munkahely szerinti megoszlása is hasonló arányokat mutat. A vezetőség megalakulása csak 1958 januárjában történt meg. 1957. december 15-én a Kodály Zoltán 75. születésnapjának tiszteletére rendezett hangversenyen az új kórus kiválóan teljesített, a Hajdúnánási Városi Vegyeskar, a Hajdúszoboszlói Állami Gimnázium Kórusa és a Pedagógus Szimfonikus Zenekar társaságában. Ekkor már négy, viszonylag színvonalas kórusa volt a városnak: a Hajdúszoboszlói Gimnázium Kórusa, élén Hallay Gyula karnaggyal, a Hajdúszoboszlói Zenei Általános Iskola kórusa Fekete Margit karvezetővel. Működött még KIOSZ-KTSZ néven egy férfikar Zakar Ödön vezetésével. A Városi és Pedagógus Énekkar a régi szoboszlói dalos hagyományokat követte, közvetlen elődjének a Hajdúszoboszlói Dalegyletet tekintette. Fenntartója a Pedagógusok Szakszervezete volt, működését jelentős támogatással segítette a Városi Tanács is.

A XIX. és XX. század fordulóján kialakult hagyományok folytatását a zászlóavatással is jelezte a Városi és Pedagógus Énekkar./A Dalegylet mintájára, amely zászlóavató rendezvényét 1900. június 24-én tartotta a városháza udvarán, az esti hangversenyt pedig a Pavilon vendéglő nagytermében. Az ünnepség színvonalát emelte, hogy azon Hajdú Vármegye főispánja, alispánja, az Országos Magyar Dalárda Egyesület, a Tisza-vidéki Dalosszövetség, a Debreceni Dalegylet képviselői, a helyi egyházak, városi vezetők mellett részt vett Hőgyes Endre és Polónyi Géza országgyűlési képviselő is. Hasonló körülmények, de szerényebb díszletek között 1906-ban került sor az Iparos Dalárda zászlóbontására, Kovács Gyula, Hajdú Vármegye alispánjának védnöksége alatt./

A Városi és Pedagógus Vegyeskar zászlóavató ünnepségére 1959. december 19-én került sor. A zászlót a Városi Pártbizottság és a Városi Tanács adományozta: "Városi Tanács és Pedagógus Szakszervezet Ének és Zenekara Hajdúszoboszló 1959" felirattal. A zászlóavatón közreműködött a debreceni Maróthy Kórus Czövek Lajos karnagy vezetésével. Jelen volt Csenki Imre Kossuth-díjas karnagy. A zászlón a város kék és fehér színei fogják körül a Bocskai által adományozott címert.

Elévülhetetlen érdemei vannak a Városi és Pedagógus Vegyeskar további szervezésében, irányításában Török Zoltán alapító karnagynak. Ezért a továbbiakban az Ő életén keresztül mutatjuk be a kórust.

Török Zoltán + (1925-2005) alapító karnagy

Karnagyi tevékenysége Hajdúszoboszlón 1949-ben kezdődött, amikor az iparos dalárda vezetőjének választotta majd 20 évig vezette azt.

Közben több társával 1956-ban megalapította a Városi és Pedagógus Énekkart.1949-től a II. sz. Általános Iskolában , majd az I. sz. Általános Iskolában a tanítás mellett több énekkart is vezetett. 1962-től a IV. sz. Általános Iskolában folytatta pedagógusi munkáját. Az ének-zene tagozat gyermekkarának irányítása is feladata volt. Jellemző az énekkar színvonalas munkájára, hogy a különböző minősítési fokozatokat elnyerve, megkapta az arany oklevelet is.

1965-től a Hőgyes Endre Gimnázium leánykarát vezette. Az iskolai ünnepségeken kedves színfolt volt hangulatos, szép műsoruk. Nagy élményt jelentett számukra, hogy az 1969/70-es tanévben a Magyar Rádió felvette és közvetítette műsorukat. Az 1980-as évek elején működött Hajdúszoboszlón egy Városi Ifjúsági Énekkar is Koncz Zsuzsanna és Török Zoltán vezetésével. Kiemelkedő szereplésük volt a Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójára rendezett városi hangversenyen való részvétel 1982-ben. A kórus 1992-ben felvette Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző és karnagy nevét. A kórus sokat köszönhetett alapító karnagyának. Ő nemcsak szakmai irányítója, hanem szervezője is volt az énekkarnak. Dalostársaink számára az is vonzóvá tette a próbákon való részvételt, hogy kórusunk külföldre utazhatott 1966-ban a csehszlovákiai Luhacovicében". 1978- ban a lengyelországi Krynicában, 198o-ban és 1981-ben Németország/Altenmittlau, 1982-ben Lublinban énekeltünk.Erdélyi testvérvárosunk 1981 óta Dicsőszentmárton .1983-ban és 1988.ban a finnországi Valkeakoskiban, 1992-ben Párizsban jártunk . Az énekkar tagjainak nagy élményt nyújtottak az országos kórustalálkozókon való szereplések is. Közel 20 kórusfesztiválon vett részt a kórus 43 év alatt! Karnagyunk igényességét mutatja, hogy fontosnak tartotta a kórus minőségi megmérettetését. Énekkarunk 1964-ben a bronz, 1968-ban az ezüst, 1970-ben az arany minősítést nyerte el, 1974-ben Aranykoszorús diplomát, 1980-ban Fesztivál Kórus, 1990-ben Hangversenykórus elnevezést kapott.

Török Zoltán karnagy kitüntetései: Miniszteri Dicséret 1949 és l975; Szocialista Kultúráért 1967 és 1975; Kodály Zoltán Emlékérem 1970; Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozata (a SZOT-tól) 1970; Szakszervezeti Munkáért arany fokozata (a SZOT-tól) 1976; Munka Érdemrend arany fokozata 1981; Nívódíjas karnagy (a KÓTÁ-tól) 1984; Pedagógus Szolgálatért Emlékérem 1988; Hajdúszoboszló Városért 1.fokozata 1993; Eötvös József Emlékérem (a Pedagógus Szakszervezettől) 1996; Szilaj Pál Emlékérem (a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattól) 1996; a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma elismerő oklevele 50 éves karnagyí munkájáért 1999. Karnagyi munkájának méltó befejezése volt az 1999. jún. 19-én a Béke Szálló színháztermében a 50 éves jubileuma alkalmából megrendezett búcsúhangverseny. Ezen az estén jelképesen átadta a kórus vezetését Koncz Zsuzsanna karnagynak akinek munkáját az utóbbi években fiatal karnagy is segíti, Grábler Dóra személyében. Feladatuknak tekintik, hogy a kórustagok örömöt találjanak a közös éneklésben, mert ez a biztosítéka a harmóniák tiszta összecsengésének. A kórus repertoárja minden zenei kort felölel, az egyetemes és magyar szerzők alkotásai egyaránt műsorukon vannak. Természetesen Kodály, Bartók és Bárdos művei nem maradhatnak el koncertjeiken. Az énekkarban a pedagógusokon kívül a város szinte minden foglalkozási ágának képviselője és korcsoportja jelen van. Koncertjeik száma évente 16-20 fellépés. Ebből két önálló, teljes estét betöltő hangverseny városunkban, s szolgálunk a Hajdúszoboszlón működő történelmi egyházak ünnepein. A város határain kívül Hajdú- Bihar megye zenei rendezvényeire is rendszeresen meghívást kapunk. Az énekkar Bárdos Lajos nevét 1996-ban vette fel, a család jóváhagyásával. Ez kötelességet is jelent, így Budapesten is részesei vagyunk a névadónk tiszteletére rendezett koncerteken. Rendszeres közreműködői vagyunk az Országos Pedagógus Kórustalálkozóknak Szegedtől Sopronig, Pécstől Vásárosnaményig. Ezeken a találkozókon 18-20 énekkar mutatkozik be az ország különböző településeiről. A pozitív szakmai értékelések állandó megújulásra késztetik a kórus vezetését, tagjait. Az évente bővülő repertoár igényességet, minőséget jelent.

Az énekkar minősítése 2007-től "Kiemelt Hangversenykórus" cím.

Az elmúlt évek alatt sok európai országban felléptünk és ismerkedtünk meg számos város nevezetességeivel, az ott élő emberekkel, akik közül többekkel baráti kapcsolatot ápolunk, hiszen a zene - a nyelvi nehézségek ellenére - összeköti a nemzeteket. Többször jártunk Finn-, Német-, Cseh-, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában. Voltunk Francia-, Olasz-, Svéd-, Lett-, Horvátországban, Ausztriában, Bulgáriában, Ukrajnában, Litvániában, Szlovéniában. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata megbecsüli a kórus munkáját. Több esetben felkérésükre városunkat képviseltük egy-egy nemzetek közötti találkozón. Elismerésük jeléül az alábbi kitüntetések birtokosa énekkarunk:
1998-ban "Szép Ernő" díj
2006-ban"Hajdúszoboszló Városért" kitüntetés

Működésünket minden évben jelentős összeggel támogatja az önkormányzat. Mellettük a városban működő cégek, vállalkozók, de magán személyek is nagylelkű adományaikkal segítik az énekkar alapítványán keresztül együttesünket.

Az énekkar, mint kulturális egyesület a fentieken kívül, a kórus tagjainak befizetéseiből és hozzájárulásaiból tartja fenn magát. Az énekkar élén választott vezetőség áll, akik irányítják a kórus életét, szervezik és lebonyolítják a kórus fellépéseit, utaztatását, biztosítják működését.

Névadónk: Bárdos Lajos
Portrék idézetekben...

"Bárdos Lajos Bartók és Kodály után a XX. század legnagyobb magyar zeneszerzői közé tartozik. Sokoldalú és termékeny munkásságára jellemző volt, hogy a magyar nemzet hősi hagyományait klasszikus formában megzenésítette. Írt vallásos érzülettől áthatott egyházi énekeket, vidám hangulatú népdalfeldolgozásokat, modern szemléletű kórusműveket és a gyermekkarok számára könnyed, játékos dalokat." - Szathmári Károly

"Nekünk, Bárdos Lajos gyermekeinek óriási öröm, ami most történik. A centenárium alkalmából egyre több iskola, egyre több kórus, egyre több zeneiskola veszi fel az ő nevét, egyre több csodálatos koncert zajlik. Ez azt mutatja, hogy az érték, az igazi érték hiába szorul hátrébb egy ideig, hiába mocskoljuk be a drágakövet vagy az aranyat, az idő lemossa róla a mocskot, és nagyobb fényben csillog, mint korábban" - Daróczi Bárdos Tamás

"Aztán, amikor vasárnap összeültünk, és megszólalt a négy hangszer együttese, feltárult előttem a zenei mennyország. Brácsázni is hamarosan megtanultam, mert olykor előfordult, hogy a mélyhegedűs hiányzott." - Bárdos Lajos